Published with Blogger-droid v2.0.6

been up all night again..

na jo ez mar insomnia.

Published with Blogger-droid v2.0.6

Boldogsag konnyek

Published with Blogger-droid v2.0.6

these days of nothingness...

Ain't no question if I want it, I need it.  I can feel it slowly drifting away from me.

Perfection in the Star Turd
where love died
laughing.

god damn! it's almost like being shot in the ass with a .22 

there's only one way to handle those motherfuckers. 

back to the machine gun.

shot in the eye
shot in the brain
shot in the ass
shot like a flower in the dance

as the poems go into the thousands you
realize that you've created very
little.

it is not going to be ok.

Published with Blogger-droid v2.0.4

too much crying in a day..

I am a fuckin wreck..

no more things to live for..

I am with u

Published with Blogger-droid v2.0.4

ki fog szakadni a lelkem a helyéről...

Life is funny, isnt it? just when u think u got it all figured out, just when u finally begin to plan something, get excited about it and feel like u know what direction ur heading in, the paths change, the wind blows the other way, north is suddenly south and east is west and ur lost. it is so easy to lose ur way, to lose direction.

there arent many sure things in life, but one thing I do know is that u have to deal with the consequences of ur actions. u have to follow through on some things.

I always give up. what have I ever had to do in my life that really needed

to be done? I always had a choice and I always took the easy way out. but what if there is no more easy way out for me?

Published with Blogger-droid v2.0.4

as soon as I was with u, the rest of the world just melted away.

Published with Blogger-droid v2.0.4

i have lost the control over my life. whenever i think about this case, no matter how great i feel, i just come crashing down. im normally a very stable person...

STABLE?

stable, or just not feeling one thing or the other? sometimes we get so used to not really feeling anything, just going with the flow, that we forget how it feels to be really happy or really sad. 

emotional ups and downs... like a fuckin roller coaster

midnight

1 am - I miss you

2 am - I miss you

...

4 am - Hey, I just wanted to say I miss you

5 am - I miss you so fuckin much. - Baby? Let's go to sleep.

Eventually, we always run out of time. - Time runs out. - I wanna stop it. - What? - Nevermind.

10 am - I love you.

instant karma
18

So messed up I want you here
And in my room I want you here
And now we're gonna be face to face
And I'll lay right down in my favorite place
Yeah you know what that is

Ooh give it to me
Now I'm ready to close my eyes
Yes now I'm ready to close my mind
Now I'm ready to feel your hands
Lose my heart on the burning sand

Ülünk a parton.
'Az élet szar.' és készen kell állnod, hogy bármikor felkerekedj, nekivágj a sehová vezető végtelen útnak, eltűnj egy hotelszobában, ami olyan undorító, hogy még te magad is vihogsz a közhelyen, félig behunyt szemmel, felpörögve valami durva cucctól, ami megadja neked a szükséges pluszt, hogy keresztülláss minden dolgok irgalmatlan semmiségén.
Kívántál engem, én nem kívántalak téged.
Egy percre meg tudtam feledkezni az emberekről, akik valahol máshol gürcölnek és izzadnak, kidolgozzák a belüket - és mindezt azért, pár rugóért, mi másért ebben az elcseszett világban, és a politikusokat az elkoptatott, álszent közhelyeikkel együtt, hánynom kell az egésztől, még itt a parton is, mert akármerre nézel, csak ezt látod. néznem kell, hát nézem.. csókolóztak és én teljesen elvesztem bennük. csúcs volt. közben eszembe jutott, hogy mennyire szerettem, de mégse voltam képes vele maradni, mert sohasem tudok, nem tudok tartósan szerelmes lenni valakibe, mert én az Egyetlenbe és az Összesbe vagyok szerelmes. de aztán a költészetre és a prózára gondoltam, hogy hogyan világosodna meg a világ, ha egyszer csak megtalálnám a megfelelő szót...

nagyon magányos lettem, még ott a parton is. valaki azt mondta nekem 'csajszi, keríts magadnak egy hapsit és  lazíts már!' és igaza van. ezt fogom tenni, mindig is ezt tettem, nem tudok megváltozni. vagyok, aki vagyok és ez minden, és a part meg az életnél is hatalmasabb folyó és a kavicsszemek, mind-mind egy csoda, gyönyörűség a létezés Mongóliájában. megfogott ez a szépség, komolyan, és visszahozott az Életbe.
de ezt a két embert elnézve tudtam, hogy egyedül vagyok, velük, de mégsem velük. sose csíptem úgy a férfiakat, nem úgy, ahogy ők, ez nem az én világom, szóval velük voltam, de mégsem velük, és ők megértették ezt, és ez jó volt, és elmozdulnék tovább, otthagynám őket, ahogy mindig tettem, ahogy mindig mindenkit ott kellett hagynom.

szerettelek volna elkapni és egy kis értelmet verni a fejedbe. látod, ezt teszik a drogok az emberrel. szétcseszik az agyadat és hülye gondolatokkal töltenek meg. hová lett a méltóság, az önérzet és az önmérséklet ? kell hogy legyenek elveid. nincsenek véletlenek ? hogyne lennének. ez a baromság arról, hogy a pillangó csapkod a szárnyával Kínában, amiről Tévémaci dumál, a rezgések keresztülszáguldanak az egész bolygón, és a pillangó miatt kiszakad valami picsa kotonja Londonban. őrület. légből kapott baromság. semmi realitásérzék.

Now beat that
And your mothers sayin “go to college”
So u finish college and its wonderful
U feel so good
And after all the partying and crazing
And don’t forget about that drug habit u picked up at school bein around your peers
Hey now you’ll get that 25 thou, job a year and
You’ll spend all your money on crack cocaine, but it’ll be you’re your money
No more borrowin money from mom for my high
So now you get ur degree tattooed on your back your so excited about it
If u continue to work at the GAP, after several interviews, Oh my god!
You’ll come in at an entry level position and when u do that
If u kiss enough ass, you’ll move up to the next level
Which is being a secretary’s secretary!
And boy is that great, you get to take messages for the secretary
Who never went to college
Shes actually the bosses niece, so now your apart of the family
You know what college does for you?
It makes you really smart man
All you kids want to talk in the back of the class not me, I listened, ok
I was a hall monitor, This was meant to be,
You know how many classes I took, extra classes extra classes
No I’ve never had sex but you know what, my degree keeps me satisfied
When a lady walks to me says “hey u know whats sexy?”
I say “no, I don’t know what it is, but I bet I can add up all the change in your purse very fast”.

szomorú

i am ready to fall
cut out all the ropes.

és megint szétáradt bennem egy régi érzés - az a régi érzés, amikor mindenki eszembe jutott.

family 

rettenetes érezni a reggeli hideget, ahogy rám csavarodik, ráborul a vastag takarómra, ami alatt ott fekszem én, és nézem a sötétet, a lábam a puha-sima lepedön, a talpam alatt érzem a varrást, belegubózok a saját bőrömbe, aztán megakad a szemem a tankönyveken. ne.

Could this be

Love from high

New frontier

Whose this guy

Your so wise

I'm so good

Like summertime

You'd had it all

Build a wall

Ten feet tall

 Now I laugh at it all

Out my mind

 Just in time

Never knew...

I was blind

What it through

I can't see there

Mama say

Let there be

Easily

Said and done

I can't feel

I am numb

Bitter dream

Fruit so raw

Winter cold

                                                                  Let me out

I know you

Do you hear me

Out my mind,

just in time

olyan vagy, mint a nyáron összeaszalódó falevelek, amik egymáshoz zörrennek augusztus végén. reménytelen vagy, mindenki téged figyel, de nincs benned más, csak száraz, iszonyatos reménytelenség, a jelen és az élet szenvedése, még a jótékony lámpák és fények se mentenek meg se téged se senkit- ennyi erővel akár augusztusban is a száraz bokraid közé dughatnád ezeket a lámpákat éjszaka, és megpróbálhatnál utánozni valamit. egyáltalán mi hasznod van neked ebben a marha nagy ürességben?... ebben a ködös felhőben?

azt magyarázod nekem, mennyire elcsesztem az életem,de ezt már sokszor, sokaktól hallottam, és általában nem érdekel és ma este se érdekel, mert én egyszerűen így csinálom és mondom a dolgokat.

vissza kell kanyarodni, mániákusan, a korábbi eseményekhez, ebben a szédítő moziban (amit én életnek nevezek), amit végig kellett néznem, bármilyen hosszú, és vad, akár a világ, vissza még akkor is, ha a végén az ember rájön: ohh, ez is csak a szokásos sztori. és olyanok ezek a történetek, mint a sosem élt szellemek, bennük van az egész világ, összességükben akkorák, hogy annyiszor beléjük férne a Csendes-óceán, ahány homokszem van az óceán fenekén. Éééés.. ez  a nagy sztori. simán ennyi volt ez.
a maga laza módján óriási partykat rendez, minden pénzt elkölt ami abba a mocskos kezébe kerül, és nem egyszer, N-E-M EGYSZER hallottam, hogy valaki elismerően nyilatkozik róla. - el lehet képzelni, hogy érzem magam.

ITT LENT A SÖTÉT FÖLDÖN
mielőtt mind felmegyünk a Mennyországba
LÁTOMÁSOK AMERIKÁRÓL
Az autóstoppokról
A vonatozásokról
A visszatérésekről Amerikába
A mexikói és a kanadai határvonalakon át...

annyira gyönyörű vagy

ain't no stopping

Depressziósan ébredtem. Felnéztem a plafonra, pontosabban a plafonon lévő repedésekre. Azt láttam, hogy egy bölény épp nekiront valaminek. Azt hiszem, a valami én voltam. Aztán láttam a kígyót nyúllal a szájában. A rolón át besütött a nap a hasamra, és a sugarak horogkeresztet formáltak rajta. A nyakam merev volt.. Felkeltem és betámolyogtam a fürdőszobába. Utáltam a tükörbe nézni, de mégis belenéztem. A tükör egy depressziós, vereséget szenvedett ember képét mutatta. A szemem alatt hatalmas táskás lógtak. A szemgolyóm gyávaságot tükrözött, olyan volt, mint egy rágcsálóé, amit sarokba szorított a macska. A bőröm, úgy tűnt, már rég feladta. Mintha régóta utált volna rajtam lenni. Úgy festettem, mint aki megőrült. Szörnyű. Gusztustalanul néztem ki. Megtaláltam a fogkefémet, megnyomtam a tubust. Túl sok jött ki. A fele fennakadt a fogkefén, a másik fele lebucskázott a mosdóba. Olyan volt, mint egy zöld féreg. Amennyit fel tudtam szedni az ujjammal, azt rákentem a fogkefére, és végre elkezdtem mosni a fogam. Átkozott fogak. Az embernek állandóan csak enni kell velük. Enni, újra és újra. Gusztustalan állatok vagyunk, piszkos kis szokásaink rabjai. Csak eszünk, vakarózunk, nevetgélünk és nemzeti ünnepeket tartunk.
Befejeztem a fogmosást, és visszafeküdtem az ágyba. Semmi energia, semmi erő nem volt bennem. Rajzszögnek éreztem magam, egy darab linóleumnak.
Úgy döntöttem, délig ágyban maradok. Lehet, hogy addigra a fél világ meghal, és akkor fele olyan nehéz lesz mindezt elviselni. Meg aztán lehet, hogy délre már jobban nézek ki, és jobban is érzem magam.
Megszólalt a telefon. Hagytam, hadd csörögjön. Reggel sose vettem föl a telefont. Az ötödik csörgés után abbahagyta. Újra egyedül voltam. Akármennyire gusztustalan voltam is, jobb volt egyedül, mint valakivel, mint bárkivel azok közül, akik odakint űzték a szánalomra méltó kis játékaikat, mutatták be sorba a cirkuszi mutatványaikat. Fejemre húztam a takarót, és vártam.

csak annyit mondhatok, hogy több milliárd nő él itt a földön, és közülük sokan elmennek, a legtöbben meg egészen rendben vannak... de van egy-kettő olyan, akiknél megbolondul a természet, és úgy rakja össze őket, hogy az egyszerűen hihetetlen. úgy, hogy áll az ember, nézi, és egyszerűen nem hiszi el. mindenük tökéletes. a mozgásuk követhetetlen, felfoghatatlan, az ember csak nézi a bokájukat, nézi a térdüket, nézi a könyöküket, nézi a mellüket, és az egész összeáll egy gigantikus, észbontó totalitássá, ami ráadásul azzal a gyönyörű szemmel és a kissé kajánul lebiggyesztett ajakkal úgy fest, hogy pillanatokon belül éktelen nevetésben tör ki, aminek láttán az ember úgy lemerevedik, mint egy darab szar a hideg betonon.

nem fordíthatom meg a folyót, nem parancsolhatom meg neki, hogy folyjon visszafelé..

- Kerültél már olyan helyzetbe, amikor pontosan tudtad, mi fog történni? De attól függetlenül mégis belemész. És amikor megtörténik az, amitől tartottál, mérges vagy magadra, hiszen előre tudtad. De ilyen vagy és kész, szóval tovább bünteted magad.
- Nem.
- Hogy csinálod?
- Sosem azt teszem, ami elvárható. Ettől érdekes az élet.

az ember sose tudhatja előre. néhanapján jobb, ha reggel ágyban marad, és magára húzza a takarót.

kifejezéstelen arca volt. semmi nem jött le róla. olyan szavak jutnak az eszembe, mint : üres, fa, halott meg ilyenek.

Keresem a csipetnyi izgalmat, sóhajnyi borzongást, ami nélkül nincs értelme élni.

facin' all kind of time but smile like i'm fine. believe me, pain is a small thing to a giant. Ali says even the greatest gotta suffer some time. God'll take you through hell just to get you to heaven. so even though it's heavy, the load i will carry. just grin and still bear it. life can change ya directions even when you ain't planned it. all you can do is handle it. the worst thing you could do is panic. use it to your advantage, avoid insanity, manage to conquer. every obstacle, make impossible possible even when winning's illogical. losing is still far from optional. but when life throw punches block ya counter like a boxer do. somehow i'll rise above my problems and remain here.and i hope the picture painted clear. if ya heart filled with faith ya can't fear. wonder how i face hard time and still chillin'?  Easy, let go and let God deal with it.

I AIN'T DEAD. I AIN'T DONE. I AIN'T SCARED. (of what?) I AIN'T RUN. (from who?) BUT STILL I STAND. NO MATTER WHAT PEOPLE HERE I AM. I AIN'T BREAK. I AIN'T FOLD. THEY HATE ME MO' YEAH I KNOW. HERE I GO, NO MATTER WHAT SHAWTY.

years have come and gone, and so you slowly left my memory, your picture's faded inside my heart. also your shoulder's arch has disappeared, your voice has whisked away - and i have never tried to go behind your image through the deeper groves of life. today, i easily pronounce your name. today, i do not tremble from your glance; today, i know you were just one of many, that youth is silliness. but don't believe baby that everything was done in vain; do not believe that everything is gone! oh yeah, you still here - in my every fucked-up move and my erring words, in my every absent-minded greeting. in my every letter which i've torn apart. oh yeah, you live inside my wretched life and rule there for eternal time to come.

az első meccs nagyon jó volt; rengeteg vér és bátorság.

mindig tudtam, hogy valami nem kerek velem kapcsolatban. egy csomó rossz szokásom van: lusta vagyok, nincs istenem, nincsenek se céljaim, se ideáljaim. belesüppedtem a semmibe. egyfajta nem-létbe. de nekem ez igy jó. nem vagyok érdekes ember. nem akarok az lenni - számomra az túl megterhelő lenne. nem akarok semmi mást, csak egy nyugodt puha teret, ahol élni tudok, és azt, hogy hagyjanak békén. ugyanakkor előfordul, hogy ordibálok, megőrülök, és minden kicsúszik a kezemből. ez a kétfajta viselkedés sehogy sem fér össze. de nem érdekel.

i dont need no religion i have a conscience.

finally im back!!!! n i have nothing but time on my hand

meg tudott nevettetni, ami igencsak kellett. elég rég bennem rekedt a nevetés, és alig várta, hogy kitörhessen onnan bentről. ő már tanult valamit az életről. tudta, hogy ami megesik egyvalakivel, az bizony megesik a legtöbbünkkel. az életünk egyáltalán nem különbözik a többiekétől - még akkor sem, ha szeretnénk azt hinni.
a fájdalom furcsa dolog. egy macska megöl egy madarat, autóbaleset áldozata leszel, valahol tűz ütött ki... a fájdalom egyszer csak úgy jön. PUFF! aztán kész, ott van és érzed. a fájdalom valódi. és ha valaki látja, amint szenvedsz, annak szemében nagyon hülyének nézel ki. úgy, mint aki hirtelen megbolondult. nincs rá gyógymód, maximum ha ismersz valakit, aki megért téged, és még azt is tudja, hogyan segítsen rajtad.

feszül a húr.. NAGYON feszül.

I thought that I was gonna go crazy..

hajnali 4:14 volt. ültem és néztem az órát. az idő megállt, a létezés pedig egy elviselhetetlenül lüktető valami lett. vártam. és vártam. és vártam. és vártam. és vártam. végre aztán reggel 6 lett és csörgött az ébresztőóra. fogatmostam, felöltöztem, megittam egy kávét, aztán bementem a szobámba, végignyúltam az ágyon és úgy, ahogy voltam, ruhástul elaludtam.

Let's have a toast for the assholes.

én csak egyvalamit akarok tudni: van kiút? van bármilyen kiút?
nincs semmilyen kiút. az agyturkászok ilyenkor azt szokták tanácsolni, hogy kezdj el sakkozni, gyűjts bélyeget, vagy menj el biliárdozni. csinálj bármit, ami elvonja a figyelmed a helyzetedről. de a sakk unalmas. minden unalmas. nincs menekvés. tudod hogy a régi hobók mit tetováltattak a karjukra? "WE WERE BORN TO DIE." lehet, hogy közhelyesen hangzik de valójában alapigazság. manapság szerintem azt tetováltatják magukra, hogy 'JESUS LOVES YOU.' nem tudunk elszakadni Istentől, mi? vagy az is lehet, hogy ő nem tud elszakadni tőlünk..

- apud gyakran mesél rólad.

- igen?
- aha, azt mondja nincsenek ambícióid. 
- jól mondta. nincsenek is.
- tényleg?
- az egyetlen célom, hogy semmi se legyek, mert ez tűnik az egyetlen értelmes választásnak.
- furcsa vagy.

they say valium would have helped that bash. but let me just say: fuck all of it!

ahhoz nem kell alkoholistának lennie az embernek, hogy egy férfi összetörje és lenullázza őt. de simán összetörhetik az embert, és utána lehet alkoholista. fiatal éveidben még lehet azt hiszed, hogy a szerencse a te oldaladon áll, és néha ez így is van, de a háttérben olyan erők és törvényszerűségek működnek, amiről fogalmad sincs. és miközben azt hiszed minden rendben van, szépen széthullanak a dolgok. aztán egy meleg, nyári, csütörtök éjszakán egyszer csak azon kapod magad, hogy ülsz egyedül egy lepusztult albérletben és alkoholista lettél. de a helyzeten ez sem segít, sőt, csak ront rajta, mert részegen az ember úgy érzi: megszűnt minden, másnap nem is kell majd semmivel sem szembe néznie. és akkor már nincs mit tenni, csak egy újabb cigarettára gyújtasz, egy újabb italt töltesz, és nézed a málló vakolatot, hátha kirajzolódik egy férfi és lelép a falról. felfoghatatlan, hogy mit művelhet egymással férfi és nő.

fú.. ez az ember körülbelül olyan széles perspektívában látja a világot, mint egy végbélféreg.

vajon hogy néz ki egy pedofil ?
...
a válasz: úgy, mint mindenki más, amíg ki nem derül róla, hogy az.

a szerelem egyfajta prekoncepció. azt szereted, amire szükséged van, azt szereted, amitől jól érzed magad, azt szereted, ami kényelmes. hogy is mondhatnád, hogy szeretsz valakit, amikor többezer ember van a világon, akit lehet, hogy jobban szeretnél, ha ismernéd őket. de velük sohasem fogsz találkozni.

tévesztetted már össze az álmod a valósággal? vagy loptál már valamit amikor meg volt rá a pénzed? voltál már magad alatt? vagy hitted azt hogy elindult a vonat, pedig csak egy helyben ültél?

need a little bit of happiness

kis kihagyás után megint edzés, és egyszer csak a teremben megrohantak az érzelmek.  megint ott járok, hogy csordultig vagyok, mégsem tudom elkezdeni rendesen. kisétáltam a csarnok ajtaján, buszra fel, de egészen mostanáig csak félig volt közöm a valósághoz.

nagyjából 3 hónap alatt feje tetejére állt az életem. annyit idegeskedtem, reméltem, csalódtam, vágyakoztam, mint ezelőtt 1 év alatt összesen, de lehet hogy keveset mondok.
mindez egy ember miatt. igazából már megbékéltem vele, hogy elképzelhető hogy az életemnek ez a területe soha nem lesz sima, de minden alkalommal sziven üt a dolog, ennek ellenére.

most is csak bámulok magam elé, nézek bele a nagyvilágba és egyszerűen nem tudom elhinni, hogy már megint itt vagyok. pontosabban még mindig..

rég nem féltem ennyire. de valahogy ez már nem félelem. nem is izgalom, inkább aggódás. mostmár igazán boldog akarok lenni. nem emlékszem, hogy éreztem-e valaha ilyen sóvárgást, ilyen vágyat valami megfoghatatlan dolog iránt. talán a helyzet hozta, talán a hosszú idő is benne van, de érzem, hogy kezdek tisztán látni.

sajnos aggódom.. úgy érzem, hogy a körülöttem lévők mindent megtettek, amik tőlük telt. mostmár rajtam áll a dolog..
először is.  verd ki a fejedből, hogy nem fog menni. de igen! menni fog. mennie kell.. mert van vesztenivalód.

"You found me it's hard to find me cos I'm so into art. Now go away, I am busy thinking."

csak várakozok. ez minden amit teszek.

nem tudom elhinni, hogy ez én vagyok. sohasem sétáltam tojásokon, és mégis, ezekben az utóbbi hetekben pontosan ezt tettem. tojásokon sétálok arra várva, hogy valami történjen.

egy ritka tulajdonsággal vagyok megáldva. mintha lenne egy hatodik érzékem, ami megmondja mikor kell erősnek lennem. és amikor ez a kritikus pillanat eljön, egy csapásra érzéketlen, halálos gépezetté változok át, amit nem lehet kikapcsolni. mindaddig nem, amig el nem érem a célomat. ha arra kerül a sor, én ütök először. te pedig mélyen megbánod.

a gomb leszakadt és végiggurult a padlón. nem töröm magam azzal, hogy felvegyem. hiába varrom vissza, azzal nem hozok helyre semmit.

egész délután ott ültünk egymás mellett. jó volt, de csak azért mert jó irányból fújt a szél. másképp megéreztem volna a szagát.

the sound of loneliness makes me happier.i am at the bottom of everything....

well the future's got me worried such awful thoughts. my head is a carousel of pictures, the spinning never stops. i just want someone to walk in front. and i'll follow the leader. started doing lots of drugs. i almost forgot who i was. now i am trying to be assertive, i'm making plans but all i do is just lay in bed and hide under the covers. yeah i know i should be brave but i'm just too afraid of all this change. and it's too hard to focus through all this doubt. i keep making this to-do list but nothing gets crossed out.
all those summer singing, drinking, laughing and wasting our time. but now i've got to crawl to get anywhere at all. i'm not as strong as i thought. so when i'm lost in a crowd i hope that you'll pick me out. i long to be found, the grass grew long, i laid down. now i'll wait for a hand to lift me up, help me stand. i've been laying so long, don't wanna lay here no more. I DON'T WANNA LAY HERE NO MORE.

everything that happens is supposed to be and it's all predetermined, can't change ur destiny.guess i'll just keep moving, someday maybe i'll get to where i'm going

the truth is that i dont know if im getting better or just used to the pain.

still dancing with my demons.

the only thing standing in between you and me..
                                                                                       is reality-

együtt élünk, cselekszünk, reagálunk egymásra, mégis mindig mindenféle körülmények között egyedül vagyunk.

szürke köd borul mindenre

nem tudok mibe kapaszkodni, csak lebegek az űrben.

i am constantly torn between killing myself and everyone around me.

it was in the march of winter when i turned seventeen that i bought those pills that i thought i would need. and i wrote a letter to my family said it's not your fault, and you've been good to me, just lately i've been feeling like i don't belong, like the ground is not mine to walk upon. and i've heard that music echo through the house where my grandmother drank by herself. and i sat watching a flower as it was withering. i was embarrassed by it's honesty. so i preferred to be remembered as a smiling face not this fuckin wreck that's taken its place. so please forgive me what i've done. no you can't stay mad at the setting sun cause we all got tired, i mean eventually there's nothing left to do but sleep.
but spring came bearing sunlight, those persuasive rays. so i gave myself a few more days. my salvation it came, quite suddenly when Justin spoke very plainly, he said 'of course it's your decision, but just so you know, if you decide to leave, soon I will follow.'
i wrote this for a baby, who has yet to be born. my brother's first child. i hope the womb is not too warm, cause it's cold out there and it'll be quite a shock to breath this air, to discover loss. so i'd like to make some changes before you arrive so when your new eyes meet mine they won't see no lies. just love. just love.
i will be pure. no, no i know i will be pure. like snow, like gold.

if you walk away, i'll walk away. first tell me which road you will take. i don't wanna risk our paths crossing someday, so you walk that way, i walk this way.
and the future hangs over our heads. and it moves with each current event. until it falls all around like a cold steady rain just stay in when it's looking this way.
and the moon's laying low in the sky. forcing everything metal to shine. and the sidewalk holds diamonds like a jewelry store case. they argue walk this way, no walk this way.
and Laura's asleep in my bed. as i'm leaving she wakes up and says 'i dreamed you were carried away on the crest of a wave. baby don't go away, come here...'
and there are kids playing guns in the street. and ones pointing his tree branch at me. so i put my hands up, i say 'enough is enough, if you walk away i'll walk away' and he shot me dead.....
i found a liquid cure from my landlocked blues. it'll pass away like a slow parade. it's leaving but i don't know how soon.
and the world's got me dizzy again. you think after 22 yrs you used to the spin and it only feels worse when i stay in one place so i'm always pacing around or walking away.
i keep drinking ink from my pen and i'm balancing history books up on my head. but it all boils down to one quotable phrase: if you love something, give it away.
a good woman will pick you apart. a box full of suggestions for your possible heart. but you may offended and you may be afriad but don't walk away don't walk away don't walk away...
we made love on the living room floor, with a noise in the background on the televised war and in the deafening pleasure i thought i heard someone say 'if we walk away, they'll walk away.'
but greed is a bottomless pit and our freedom is a joke. we're just taking a piss and the whole world must watch this sad comic display. if you're still free start running away. cause we're coming for you!!!
i've grown tired of holding this pose, i feel more like a stranger each time i come home. so i'm making a deal with the devils of fame saying 'let me walk away, please..'
you'll be free child once you have died. from the shackles of language and measurable time and then we can trade places, play musical graves. till then walk away, walk away...
so i'm up at dawn putting on my shoes. i just want to make a clean escape. i'm leaving but i don't know where to. i know i'm leaving but i don't know where to.

can't you see I'm trying I don't even like it, I just lied to get to your apartment. now I'm staying here just for awhile. I can't think cause I'm just way too tired...
said they'd give you anything you wanted.when they lied, I knew it was just stable children. trying hard not to realize I was standing right behind them.
can't you see? it's them it's not me. we're not enemies. we just disagree.. if I was like them all pissed in this bar. he changes his mind, says I went too far..
we all disagree I think we should disagree.

everybody knows where we're going.

FEAR
is nothing more than an obstacle that stands in the way of progress. in overcoming our fears we can move forward stronger and wiser within ourselves.

so CALM. THE. FUCK. DOWN. 

have no fear for when im alone
ill be better of than I was before

Ive got this life Ill be around to grow
who I was before I cannot recall

long nights allow me to feel Im falling
the lights go out.
let me feel im falling safely to the ground

ill take this soul thats inside me now
like a brand new friend ill forever know

Ive got this light and the will to show
I will always be better than before

long nights allow me to feel im falling
the lights go out
let me feel im falling safely to the ground...

egy dolog van, amire valóban érdemes játszani: Nyerésre.
az tényleg segít oldani a feszültséget. mindig az egyszerűségben rejlik a titok, akár a legmélyebb igazságokról, akár arról van szó, hogy valamit meg kell tenni, írni, festeni. az élet mélysége az egyszerűségben rejlik.
viszont a dicsőségből meg izgalomból nem jut mindenkinek. a dolgok hamar dügunalmassá válnak. felébredünk reggelente, kidugjuk a lábunkat a takaró alól, a lábfejünket a padlóra helyezzük, és azt gondoljuk: most mi a lófaszt kezdjek ezzel az egésszel ?

ott ültem abban a lakásban, körülöttem mindenki beszélgetett. szerencsés természetük volt. ha hozzám bárki szólt, én arra éreztem késztetést, hogy kivessem magam az ablakon vagy legalábbis lemenjek a földszintre. egyszerűen nem érdekelnek az emberek. lehet, hogy ez így van rendjén. az állatok viszont - a madarak, még a rovarok is - érdekesnek tűnnek a szememben. nem is értem hogy van ez.
a sok köcsög mind azt hiszi, többet tud, mint a többi köcsög és az ilyen helyek szép kis gyűjtőhelyei az ilyen alakoknak. én meg ott ücsörgök velük.

i'm a huge fan of silence.

az utóhatások között van jó pár, amelyik ahhoz is majdnem elég brutális, hogy egy meglett emberrel végezzen, különösen ilyen időszakban amikor mindenféle másoktól kapott tablettát is bekapkodok, és persze fel sem merül bennem, hogy rákérdezzek, mégis mik ezek. vannak éjszakák, amikor azt érzem, ha most elalszom akkor vége. úgyhogy egyedül járkálok egész éjszaka, a szobámból a fürdőszobába vonulok, aztán a fürdőszobából a nappaliba, a nappaliból a konyhába. kinyitom és becsukom a hűtőajtót, de hányszor. kinyitom a csapot, elzárom. aztán át a fürdőbe, ott is kinyitom, majd elzárom a csapot. lehúzom a vécét. a hajam piszkálom. levegőt veszek, kifújom. aztán mikor felkel a nap, már tudom, hogy minden rendben lesz. akkor lefekszek, a sötét sötétkék falak vigyáznak rám.

lábadozok.

ott sétáltam, abban az utcában. próbáltam mindent felidézni rólad. az arcodat, a szemedet, a szádat, a hajadat, ahogy mozogsz, ahogy beszélsz... mindenre emlékezni akartam, és mégse akartam semmire. kezdett az irányítás kicsúszni a kezeim közül, át is láttam, hogy ez a helyzet, de képtelen voltam visszafordítani a folyamatot. olyan érzésem támadt ettő az egész szartól, mintha tetőtől talpig valami nyálkás anyag borítana. egyszerűen sehogyse tudom levakarni magamról. se nem fagyos, se nem forró és mégsincs átmenet. csak ez a tompa lüktetés ami mindig itt van. annyira, hogy néha sikítani akarok, néha azt hiszem, haldoklok. és próbálom elfelejteni ezt az egészet, kiirtani magamból de nem tudom és csak émelygek tőle.
a megszállottságom egyszerű. nézem őt. sötét kontúrok. minden más amiben hiszek, szertefoszlik, ha csak láthatom, ahogy mondjuk eszik, vagy ahogy belép egy zsúfolt terembe. mint egy ostorcsapás. ennek ellenére úgy fogok elmenni mellette, hogy rá se nézek. úgy fogok elmenni mellette, olyan könnyedén, hogy attól magam is megrémülök.

nincsenek tudatában ezek semminek. csak élnek bele a nagyvilágba, tudni semmit se tudnak..

like everyone and trust no one.

valaki megkérdezte tőlem: 'mi a helyzet?' nem tudom, mondom, miért mi ? -érzéketlenítő állomás.
az emberek félnek itt éjfél után. vagy is csak én..
indiánok egy klipben, felvillannak, eltűnnek, felvillannak, eltűnnek.
kicsi a farkad és nincsenek golyóid - Haveeeer!

az az érzésem, hogy ez a kiválasztottak földje itt a szabadság földjén. ha nem is teljes meggyőződéssel, de hadd mondjam ki, az efféle emberek elég hülye benyomást tettek rám. mondanom sem kell, én semmiféle benyomást nem tettem rájuk..
már azt sem tudtam mit beszél, csak azt láttam hogy mozog a szája. nem volt vele nagy gond, ott volt és kész. mondjuk egy borotválkozás ráfért volna. számomra teljesen értelmetlen volt, tökéletes káosz. kezdtem belecsúszni abba a szörnyűséges, világtól elvágott állapotba. gyakran megesik, hogy bizonyos emberek társaságában, legyenek azok jók vagy rosszak, az érzékeim egyszer csak kikapcsolnak, elfáradok, hagyom az egészet a picsába. csak bólogatok. úgy teszek, mint aki érti miről van szó. nem akarom mégjobban megbántani de miközben próbálok kedves lenni, a lelkem egy lelki tésztaszaggató martalékává válik.

na jo mindegy.az agyam kikapcsol. figyelek. mondom FIGYELEK. néha reagálok valami 'aha'-t. úgyis tök hülye ahhoz, hogy észrevegye hogy nem vagyok ott. nincs felőle kétségem, hogy elképesztően érdekes dolgokat mondott, mert ugye mikor lebeg az ember, egy új dimenzió nyílik meg előtte és... erőteljesen a szemöldökére koncentráltam. (vajon milyen lehet egy rocksztárral dugni?)

kicsit kiakadtam, de közel se vagyok annyira megdöbbenve, mint amennyire meg kellett volna döbbennem.. gondolom.

gay fag is faggety gay who's the gayest gay fag of all the faggety gay fags

... and he's a homo.

they shit into my mind..

Adj nekem derűt és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt, amin úgysem változtathatok, bátorságot, hogy változtassak azon, aminek a megváltoztatására képes vagyok, és bölcsességet, hogy mindig megmondhassam, mi a különbség a kettő között.

minden gyönyörű és semmi se fáj.

actually I'll never stop wanting you..

bennem olyan képek születtek, ahogy az emberek megőrülnek attól, ha városban élnek. képek szülőkről, akik annyira éhesek es kielégitetlenek, hogy megeszik a saját gyerekeiket. képek velem egykorú fiatalakról, akik felemelik a tekintetüket az aszfaltról és elvakitja őket a nap. ezek a képek velem maradtak nagyon hosszú ideig. olyan erőszakos és rosszindulatú képek, hogy hosszú-hosszú ideig mindent csak hozzájuk tudtam viszonyitani.ha volt valami, amihez a lelkiállapotom kötődött, akkor ez volt. képek. aztán a jótékony sötétség.

semmi. semmi sem tesz boldoggá. nem szeretek semmit - nem akarom, hogy izgasson bármi is. ha izgatnak a dolgok, akkor csak rosszabb lesz, akkor csak még valami miatt kell aggódnom. nem annyira fájdalmas, ha nem izgat semmi.

itt eltűnhetsz..

az elvont gondolkodásra való hajlamom olyan természetellenesen fejlesztette ki bennem az öntudatot hogy gyakran, amikor egészen egyszerű dolgokról kezdek el gondolkozni, gondolataim analzisének úttalan tömkelegébe jutottam bele, és tobbé már nem arról a kérdésről gondolkoztam, ami annyira foglakoztatott, hanem arról gondolkoztam, hogy mit gondoltam. megkérdezve magamat, hogy miről gondolkoztam? azt felelem: azon gondolkozom, hogy mit gondolok. és most miről gondolkozom? azon töröm a fejemet, hogy mi a véleményem afelől, amit gondolok és igy tovább. ész, értelem teljesen csődött mondott...

csak az emlék él bennem, a múlt egy tökéletes állapotban konzerválódott darabkája, egy színes ecsetvonás a szürke, sivár vásznon, ami az életünkből lett.

jó darabig kutatta az arcomat a szemével. ott ültünk és néztünk, hirtelen valóban néztünk egymásra. és akkor az arca megváltozott. talán nem változott meg, nem igazából, de egyszer csak az az érzésem támadt, hogy két arcot nézek. az egyik, amelyiket jol ismertem, a másik pedig a felszín alól leselkedik éppen. korábban is láttam már ezt az arcot, mindahányszor megijesztett egy kicsit. Most megint előbukkant kis ideig ugyan, de éppen eléggé ahhoz, hogy elbizonytalanodjak. aztán pislogott egyet és megint ő volt. csak Ő.