mindig tudtam, hogy valami nem kerek velem kapcsolatban. egy csomó rossz szokásom van: lusta vagyok, nincs istenem, nincsenek se céljaim, se ideáljaim. belesüppedtem a semmibe. egyfajta nem-létbe. de nekem ez igy jó. nem vagyok érdekes ember. nem akarok az lenni - számomra az túl megterhelő lenne. nem akarok semmi mást, csak egy nyugodt puha teret, ahol élni tudok, és azt, hogy hagyjanak békén. ugyanakkor előfordul, hogy ordibálok, megőrülök, és minden kicsúszik a kezemből. ez a kétfajta viselkedés sehogy sem fér össze. de nem érdekel.