csak annyit mondhatok, hogy több milliárd nő él itt a földön, és közülük sokan elmennek, a legtöbben meg egészen rendben vannak... de van egy-kettő olyan, akiknél megbolondul a természet, és úgy rakja össze őket, hogy az egyszerűen hihetetlen. úgy, hogy áll az ember, nézi, és egyszerűen nem hiszi el. mindenük tökéletes. a mozgásuk követhetetlen, felfoghatatlan, az ember csak nézi a bokájukat, nézi a térdüket, nézi a könyöküket, nézi a mellüket, és az egész összeáll egy gigantikus, észbontó totalitássá, ami ráadásul azzal a gyönyörű szemmel és a kissé kajánul lebiggyesztett ajakkal úgy fest, hogy pillanatokon belül éktelen nevetésben tör ki, aminek láttán az ember úgy lemerevedik, mint egy darab szar a hideg betonon.
20120129
Bejegyezte: subterranean dátum: 22:45
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)


0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése