fogcsikorgatva születünk és rettegve halunk meg. ki az, aki képes kieszelni ilyen kegyetlenséget? megragadom az alkalmat és üzennék a Tervezőnek: a terved jól sikerült, igérem, nyom nélkül eltűnök.
csendes megadással sodródunk tulajdon halálunk felé. örjöngő vadállat a ketrecében. halálra vagyunk itélve, remélem valaki azért jól szórakozott. a világ egy kultúrált vágóhid. sorban állunk, jól öltözött állatok. senkit sem hibáztathatok. ravasz isten, és mi, tudatlan barmok.
20100630
resignation
Bejegyezte: subterranean dátum: 21:38
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése