fekete-fehérben álmodom már nagyon régóta.
tudod, nem mindig csaptam oda, de az élő napjaim már elmúltak. azon gondolkodom, hol rontottam el az egészet. ebben a lyukban élek már nagyon régóta. úgy érzem, ide tartozom.
ne nevess - te lehetsz a következő. mintha nem volna semmid, amit ne akarnál elfelejteni.
azon gondolkodom, miért mentem ilyen messzire. csak ezt a sárkányt kergettem a ház körül, pedig nincs autóm. szóval most azt mondod ez a lelkem gyengesége. igen, mielőtt leírnál jobb, ha körülnézel azok között, akiket ismersz.
20100602
Bejegyezte: subterranean dátum: 23:00
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése