midnight

1 am - I miss you

2 am - I miss you

...

4 am - Hey, I just wanted to say I miss you

5 am - I miss you so fuckin much. - Baby? Let's go to sleep.

Eventually, we always run out of time. - Time runs out. - I wanna stop it. - What? - Nevermind.

10 am - I love you.

instant karma
18

So messed up I want you here
And in my room I want you here
And now we're gonna be face to face
And I'll lay right down in my favorite place
Yeah you know what that is

Ooh give it to me
Now I'm ready to close my eyes
Yes now I'm ready to close my mind
Now I'm ready to feel your hands
Lose my heart on the burning sand

Ülünk a parton.
'Az élet szar.' és készen kell állnod, hogy bármikor felkerekedj, nekivágj a sehová vezető végtelen útnak, eltűnj egy hotelszobában, ami olyan undorító, hogy még te magad is vihogsz a közhelyen, félig behunyt szemmel, felpörögve valami durva cucctól, ami megadja neked a szükséges pluszt, hogy keresztülláss minden dolgok irgalmatlan semmiségén.
Kívántál engem, én nem kívántalak téged.
Egy percre meg tudtam feledkezni az emberekről, akik valahol máshol gürcölnek és izzadnak, kidolgozzák a belüket - és mindezt azért, pár rugóért, mi másért ebben az elcseszett világban, és a politikusokat az elkoptatott, álszent közhelyeikkel együtt, hánynom kell az egésztől, még itt a parton is, mert akármerre nézel, csak ezt látod. néznem kell, hát nézem.. csókolóztak és én teljesen elvesztem bennük. csúcs volt. közben eszembe jutott, hogy mennyire szerettem, de mégse voltam képes vele maradni, mert sohasem tudok, nem tudok tartósan szerelmes lenni valakibe, mert én az Egyetlenbe és az Összesbe vagyok szerelmes. de aztán a költészetre és a prózára gondoltam, hogy hogyan világosodna meg a világ, ha egyszer csak megtalálnám a megfelelő szót...

nagyon magányos lettem, még ott a parton is. valaki azt mondta nekem 'csajszi, keríts magadnak egy hapsit és  lazíts már!' és igaza van. ezt fogom tenni, mindig is ezt tettem, nem tudok megváltozni. vagyok, aki vagyok és ez minden, és a part meg az életnél is hatalmasabb folyó és a kavicsszemek, mind-mind egy csoda, gyönyörűség a létezés Mongóliájában. megfogott ez a szépség, komolyan, és visszahozott az Életbe.
de ezt a két embert elnézve tudtam, hogy egyedül vagyok, velük, de mégsem velük. sose csíptem úgy a férfiakat, nem úgy, ahogy ők, ez nem az én világom, szóval velük voltam, de mégsem velük, és ők megértették ezt, és ez jó volt, és elmozdulnék tovább, otthagynám őket, ahogy mindig tettem, ahogy mindig mindenkit ott kellett hagynom.

szerettelek volna elkapni és egy kis értelmet verni a fejedbe. látod, ezt teszik a drogok az emberrel. szétcseszik az agyadat és hülye gondolatokkal töltenek meg. hová lett a méltóság, az önérzet és az önmérséklet ? kell hogy legyenek elveid. nincsenek véletlenek ? hogyne lennének. ez a baromság arról, hogy a pillangó csapkod a szárnyával Kínában, amiről Tévémaci dumál, a rezgések keresztülszáguldanak az egész bolygón, és a pillangó miatt kiszakad valami picsa kotonja Londonban. őrület. légből kapott baromság. semmi realitásérzék.

Now beat that
And your mothers sayin “go to college”
So u finish college and its wonderful
U feel so good
And after all the partying and crazing
And don’t forget about that drug habit u picked up at school bein around your peers
Hey now you’ll get that 25 thou, job a year and
You’ll spend all your money on crack cocaine, but it’ll be you’re your money
No more borrowin money from mom for my high
So now you get ur degree tattooed on your back your so excited about it
If u continue to work at the GAP, after several interviews, Oh my god!
You’ll come in at an entry level position and when u do that
If u kiss enough ass, you’ll move up to the next level
Which is being a secretary’s secretary!
And boy is that great, you get to take messages for the secretary
Who never went to college
Shes actually the bosses niece, so now your apart of the family
You know what college does for you?
It makes you really smart man
All you kids want to talk in the back of the class not me, I listened, ok
I was a hall monitor, This was meant to be,
You know how many classes I took, extra classes extra classes
No I’ve never had sex but you know what, my degree keeps me satisfied
When a lady walks to me says “hey u know whats sexy?”
I say “no, I don’t know what it is, but I bet I can add up all the change in your purse very fast”.

szomorú

i am ready to fall
cut out all the ropes.

és megint szétáradt bennem egy régi érzés - az a régi érzés, amikor mindenki eszembe jutott.

family 

rettenetes érezni a reggeli hideget, ahogy rám csavarodik, ráborul a vastag takarómra, ami alatt ott fekszem én, és nézem a sötétet, a lábam a puha-sima lepedön, a talpam alatt érzem a varrást, belegubózok a saját bőrömbe, aztán megakad a szemem a tankönyveken. ne.

Could this be

Love from high

New frontier

Whose this guy

Your so wise

I'm so good

Like summertime

You'd had it all

Build a wall

Ten feet tall

 Now I laugh at it all

Out my mind

 Just in time

Never knew...

I was blind

What it through

I can't see there

Mama say

Let there be

Easily

Said and done

I can't feel

I am numb

Bitter dream

Fruit so raw

Winter cold

                                                                  Let me out

I know you

Do you hear me

Out my mind,

just in time

olyan vagy, mint a nyáron összeaszalódó falevelek, amik egymáshoz zörrennek augusztus végén. reménytelen vagy, mindenki téged figyel, de nincs benned más, csak száraz, iszonyatos reménytelenség, a jelen és az élet szenvedése, még a jótékony lámpák és fények se mentenek meg se téged se senkit- ennyi erővel akár augusztusban is a száraz bokraid közé dughatnád ezeket a lámpákat éjszaka, és megpróbálhatnál utánozni valamit. egyáltalán mi hasznod van neked ebben a marha nagy ürességben?... ebben a ködös felhőben?

azt magyarázod nekem, mennyire elcsesztem az életem,de ezt már sokszor, sokaktól hallottam, és általában nem érdekel és ma este se érdekel, mert én egyszerűen így csinálom és mondom a dolgokat.

vissza kell kanyarodni, mániákusan, a korábbi eseményekhez, ebben a szédítő moziban (amit én életnek nevezek), amit végig kellett néznem, bármilyen hosszú, és vad, akár a világ, vissza még akkor is, ha a végén az ember rájön: ohh, ez is csak a szokásos sztori. és olyanok ezek a történetek, mint a sosem élt szellemek, bennük van az egész világ, összességükben akkorák, hogy annyiszor beléjük férne a Csendes-óceán, ahány homokszem van az óceán fenekén. Éééés.. ez  a nagy sztori. simán ennyi volt ez.
a maga laza módján óriási partykat rendez, minden pénzt elkölt ami abba a mocskos kezébe kerül, és nem egyszer, N-E-M EGYSZER hallottam, hogy valaki elismerően nyilatkozik róla. - el lehet képzelni, hogy érzem magam.

ITT LENT A SÖTÉT FÖLDÖN
mielőtt mind felmegyünk a Mennyországba
LÁTOMÁSOK AMERIKÁRÓL
Az autóstoppokról
A vonatozásokról
A visszatérésekről Amerikába
A mexikói és a kanadai határvonalakon át...

annyira gyönyörű vagy

ain't no stopping

Depressziósan ébredtem. Felnéztem a plafonra, pontosabban a plafonon lévő repedésekre. Azt láttam, hogy egy bölény épp nekiront valaminek. Azt hiszem, a valami én voltam. Aztán láttam a kígyót nyúllal a szájában. A rolón át besütött a nap a hasamra, és a sugarak horogkeresztet formáltak rajta. A nyakam merev volt.. Felkeltem és betámolyogtam a fürdőszobába. Utáltam a tükörbe nézni, de mégis belenéztem. A tükör egy depressziós, vereséget szenvedett ember képét mutatta. A szemem alatt hatalmas táskás lógtak. A szemgolyóm gyávaságot tükrözött, olyan volt, mint egy rágcsálóé, amit sarokba szorított a macska. A bőröm, úgy tűnt, már rég feladta. Mintha régóta utált volna rajtam lenni. Úgy festettem, mint aki megőrült. Szörnyű. Gusztustalanul néztem ki. Megtaláltam a fogkefémet, megnyomtam a tubust. Túl sok jött ki. A fele fennakadt a fogkefén, a másik fele lebucskázott a mosdóba. Olyan volt, mint egy zöld féreg. Amennyit fel tudtam szedni az ujjammal, azt rákentem a fogkefére, és végre elkezdtem mosni a fogam. Átkozott fogak. Az embernek állandóan csak enni kell velük. Enni, újra és újra. Gusztustalan állatok vagyunk, piszkos kis szokásaink rabjai. Csak eszünk, vakarózunk, nevetgélünk és nemzeti ünnepeket tartunk.
Befejeztem a fogmosást, és visszafeküdtem az ágyba. Semmi energia, semmi erő nem volt bennem. Rajzszögnek éreztem magam, egy darab linóleumnak.
Úgy döntöttem, délig ágyban maradok. Lehet, hogy addigra a fél világ meghal, és akkor fele olyan nehéz lesz mindezt elviselni. Meg aztán lehet, hogy délre már jobban nézek ki, és jobban is érzem magam.
Megszólalt a telefon. Hagytam, hadd csörögjön. Reggel sose vettem föl a telefont. Az ötödik csörgés után abbahagyta. Újra egyedül voltam. Akármennyire gusztustalan voltam is, jobb volt egyedül, mint valakivel, mint bárkivel azok közül, akik odakint űzték a szánalomra méltó kis játékaikat, mutatták be sorba a cirkuszi mutatványaikat. Fejemre húztam a takarót, és vártam.

csak annyit mondhatok, hogy több milliárd nő él itt a földön, és közülük sokan elmennek, a legtöbben meg egészen rendben vannak... de van egy-kettő olyan, akiknél megbolondul a természet, és úgy rakja össze őket, hogy az egyszerűen hihetetlen. úgy, hogy áll az ember, nézi, és egyszerűen nem hiszi el. mindenük tökéletes. a mozgásuk követhetetlen, felfoghatatlan, az ember csak nézi a bokájukat, nézi a térdüket, nézi a könyöküket, nézi a mellüket, és az egész összeáll egy gigantikus, észbontó totalitássá, ami ráadásul azzal a gyönyörű szemmel és a kissé kajánul lebiggyesztett ajakkal úgy fest, hogy pillanatokon belül éktelen nevetésben tör ki, aminek láttán az ember úgy lemerevedik, mint egy darab szar a hideg betonon.