tudod, az erőszak nem mindig párosul gonoszsággal. a bennünk rejlő energiákat és kivülről jövő impulzusokat nem tudjuk levezetni, nem vagyunk képesek elfojtani, ez erőszakká alakul át belül. ez az erőszak bármilyen kis behatásra, elemi erővel törhet ki belőlünk. vannak olyan emberek, akik rendkivül szélsőséges cselekedetekre képesek. ez mind az elfojtott energia hatására. viszont az az igazság, hogy nem tudok elképzelni egy erőszakmentes életet, mert az emberek szinte vágynak az erőszakra. várnak egy zsarnokra, akit a saját nyakukba ültethetnek, hogy szivja a vérüket. dolgoznak, élnek, betartják a törvényeket. mindez a tradiciók miatt van. gondoljunk csak bele, a legtöbb kultúra erőszakra épül. mindenütt az erőszakot látod, aki erős, az győz. a tv is ezt sugallja. láthatatlan védőhálót von köré, megvéd a valóságtól - legalábbis azt hiszed, ez csak látszat. te továbbra is sebezhető és törékeny vagy. ez a mi kultúránk betegsége, a hamis hit. néha úgy érzem az embereknek eltolódott a realitásérzékük. nap mint nap ráragadnak a képernyőre, nézik a szappanoperákat, a filmeket, a hireket, a sztárokat. megváltozik a valódi értékek megitélésének képessége, erősnek képzelik magukat. de sajnos az az igazság, hogy ők lélekben már halottak.. 
jobban félünk az erőszaktól, mint a saját, privát érzelmeinktől. a félelem felébreszti az ösztönöket, ezért próbálnak meg elbújni az emberek a félelmeik elől. de ez kibaszott hülyeség. a fájdalom valamit megmozdit benned, erősnek érzed magad. kizökkent a hétköznapokból. ezt kell megtanulni használni, mivel a fájdalom az érzelmeink egy része. ezt nem leküzdeni kell, hanem megtanulni együtt élni vele és az adott pillanatban használni. hiszen ha jobban belegondolsz, fájdalom hatására szinte bármire képesek vagyunk, nem ?