love hurts, so fuck it. stay away from that shit.

miért van az, hogy akárhogy próbálkozok, nem tudom magam elé képzelni az arcát ?
viszont a szeme az tisztán előttem van.

most hogy belegondolok, egy kicsit deja vu-m van. najó, nem kicsit hanem nagyon. de nem az a tervem hogy úgy végzem mint legutóbb.

zsebkendő zsebkendővel. de valahogy sose fogy el..

tudod, az élet egyik furcsa jellemvonása, hogy az ember hónapokon át naponta találkozik valakivel, és olyan bizalmas barátságba kerül vele, hogy nélküle el sem tudja képzelni a létet. azután jön az eltávolodás: minden marad a régiben, és a barát, aki oly fontosnak látszott, egyszerre fölöslegesnek bizonyul. az életünk megy tovább a maga útján. néha-néha azért eszünkbe jutnak az emlékek. de valahogy észreveszed hogy nem hiányzik. végre nem.