nem érdekel ez az összevissza kóborló, parányi dolog rikoltozása. úgy, ahogy már nem foglalkozom ezzel az elfújhatatlansággal, a levághatatlansággal, a szétszórhatatlansággal, a kirakhatatlansággal, a lejátszhatatlansággal, a letörhetetlenséggel, a semmi-sem-történikkel, az elmúltsággal, az ellobbantsággal, az elpattant-láncszemmel-ami-már-soha-nem-jön-vissza, a megszűnt kapoccsal.
a nagy semmivel foglalkozok. és jólesik.
gondolatom porait egy nagy üveggömbbe gyűjtöm.
azért mosolygok, mert végre mindenütt, mindenben a fehér fényt látom.
én vagyok az Üres Patkány Bhikkhu.
20100824
Bejegyezte: subterranean dátum: 20:43
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése