el van cseszve. tehetségem van hozzá. nemhiszem, hogy rendbe tudnám hozni, cz i'm just one of those ghosts traveling endlessly. the ones we trusted the most pushed us far away.
és te egyre távolodsz,és én nyújtom utánad a kezem, hogy visszarántsalak magamhoz. de te túl messze vagy és nem akarsz közelebb jönni. így nem érlek el. kétségbeesett kiáltásom viszhangjában csúkódik le a szemem. and still they echo me. they echo me in circles.
was it a dream that i hold ya in my arms? i do NOT think so.
20100512
Bejegyezte: subterranean dátum: 22:42
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése