Amikor kinézek az ablakon semmi mást nem látok, csak épülő házakat és új gyárakat egymás hegyén-hátán.. hát igen, ha ilyen tempóban növekszik a népesség, előbb-utóbb fölzabálja az utolsó ásónyomni hátsó udvart is, sőt még arra is rá fognak kényszerülni, hogy egyik elbarkácsolt lakószintet rakják a másikra a végtelenségig, tessék, itt a városVárosVÁROS, míg a házak föl nem nyúlnak vagy tízezer méterre az égbe a térkép teljes szélességében, és akik majd szuper távcsövekkel a Földet bámulják valami más bolygóról, tökre elámulnak, hogy a híres Föld helyén csak tüskés gombóc lóg az űrben..

Ha belegondolsz, kilátásnak elég szörnyű, egymásra pakolnak szépen minket, mint valami begolyózott páviánokat, meg meglássátok, vagy látjátok, vagy hogy a szarba kell kell helyesen mondani.. Százmilliónyi éhes száj nyavalyog majd, hogy még, még, még..

És az egészben az a legszomorúbb, hogy nincs az az ember, aki fel tudna emelni a Hold elbaszott krátereiig, hogy egyszerre lásd az egészet az utolsó kis piti rablás, legutolsó átkozott kis gennyes részletéig.