vártam rád évekig, és nem számoltam a perceket, órákat, a hosszú éjjeleket, nappalokat. valóban szerettelek, pedig nem akartam fájdalmat, kínzó magányt, önző vágyakat. álmodtam rólad, egy megtört szívet vissza kellett adnom. keserűen ébredtem, nem volt kit vigasztalnom. még ma is emlékszem rád, higgy nekem.. nincs mit tennem, hisz már minden büszkeségemet feladtam.