mindig úgy csapsz le rám, mintha pontosan tudnád, hogy mit miért csinálsz. de ez kezdetben volt áttörés, ez hozta ki belőlem mindig az izgalmat. ez hozta felszínre bennem az elsüllyedt földrészeket.
de most aztán elkövetkezett az igazság pillanata. Veled a világ baby, de hol is vagy te most? mihez kezdesz? rávetted a lányt, hogy szeressen. akkor hát: szereted őt vagy nem?
És bizony, itt kezdődik számunkra a probléma. Ami az áttörés után van, az maga az elidegenedés. ha az ember egyszer kiszakadt, odakint elég kietlen minden. a lázadó elszigeteli magát. Nem léphet be újra. Rohadt egy helyzet a Jézus Krisztusé : egyedül abban a nagy kertben!
20101020
Bejegyezte: subterranean dátum: 23:01
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése