egy olyan nap volt, amikor bármelyik percben leeshet a hó és a levegő tele van elektromossággal, szinte hallani lehet.. és ez a zacskó csak táncolt velem, mint egy kisgyerek, ha könyörög, hogy játssz vele..
ekkor jöttem rá, hogy ott van.. ez a teljes élet, a dolgok mögött. és ez a hihetetlenül jótékony erő, ami azt akarja hogy tudjam, nincs okom félni...Soha.
ez segít emlékezni, emlékeznem kell... néha olyan sok a szépség a világban, úgy érzem ki se bírom. és a szívem egyszer csak megszakad...
20130330
Bejegyezte: subterranean dátum: 14:18
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése